MGKI - PORTÁL VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA   magyar   english   
 
ingyenes felolvasó program letöltése    Váltás a grafikus oldalra
 
Abiotikus stresszrezisztencia kutatások
A Kárpát-medencében az abiotikus stressztényezők, azaz az alacsony vagy magas hőmérséklet, a víz hiánya vagy bősége jelentős termésveszteséget okoz. Ezért fontos feladat a kalászosok tél- és fagyállóságának, hő- és szárazságtűrésének javítása nemesítéssel, valamint ökológiai, genetikai és élettani hátterének tanulmányozása természetes (szántóföld) és mesterséges (fitotron) körülmények között.
A kidolgozott tesztelési és szelekciós módszer eredményeként az intézetben nemesített őszi kalászosok fagyállósága kiváló vagy jó, ezért biztonságosan termeszthetők. A magas hőmérséklet leggyakrabban a kalászolást követő időszakban okoz stresszhatást, csökkenti a termés mennyiségét és kedvezőtlenül hat a termés sütőipari minőségére is.
Eltérő hőtűrésű genotípusok keresztezésével térképező populációt hoznak létre a rezisztenciáért felelős gének azonosítása és a korai hibridnemzedékben végezhető irányított szelekció érdekében. Tanulmányozzák az abiotikus stressztényezők (hideg, szárazság) és a kórokozók fertőzése közötti kölcsönhatásokat, továbbá az abiotikus és biotikus stresszekkel szembeni kereszttolerancia jelenségét.
Az egyedfejlődés szabályozása nemcsak a télállóságot és a kalászolási időt szabja meg alapvetően, hanem a földrajzi adaptációt és a termeszthetőség határait, valamint az abiotikus stresszekhez való alkalmazkodás módját is. Erre a tényre alapozva kiterjedt kutatási programot folytatnak a gabonafélék, elsősorban az árpa és a búza egyedfejlődését és virágzási idejét meghatározó genetikai komponensek tanulmányozására, valamint az egyes környezeti tényezők szerepének meghatározására. Kutatásaikba két-szülős, és sok fajtás árpa és búza populációkat vonnak, egyesítve a fitotron kínálta részletes növényszintű vizsgálatok lehetőségeit a molekuláris genetika által nyújtott modern eszköztárral.
 

Tél kártétele a gyenge fagyállóságú búza genotípusnál

Télállóság meghatározása szabadföldi kísérletben

Fagyállóság meghatározása fitotronban
 
Martonvásári nemesítésű őszi búzafajták fagyállósága (túlélési %)
Fajta min max |
|
Fajta min max
Mv Béres 86 90 | Mv Mazurka 54 72
Mv Bodri 82 95 | Mv Palotás 84 95
Mv Csárdás 42 77 | Mv Regiment 65 91
Mv Emese 84 92 | Mv Suba    70 77 .
Mv Hombár 76 94 | Mv Süveges 62 86
Mv Kolo    80 90 . | Mv Toborzó 55 83
Mv Ködmön 69 92 | Mv Toldi 66 73
Mv Laura 85 88 | Mv Vekni 87 92
Mv Lucia 70 89 | Mv Verbunkos 61 82
Mv Magdaléna 58 67 | Mv Walzer 57 80
Mv Magvas 71 85 | Mv Marsall 79 82

Vízellátottság és a búza fejlődése

Szárazság és a biomassza termelés