MGKI - PORTÁL VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA   magyar   english   
 
ingyenes felolvasó program letöltése    Váltás a grafikus oldalra
 
Molekuláris nemesítés
A hagyományos nemesítési módszerek mellett a molekuláris biológia eszköztárának alkalmazása is hozzájárul az új fajták születéséhez.
A 80-as évektől sikeresen használják a szövettenyésztést, mint a biotechnológia nyújtotta új lehetőséget. A dihaploid előállítás során akár egyetlen pollenből teljes növény hozható létre. A genetikai ismeretek és módszerek fejlődése megnyitotta az utat a DNS közvetlen vizsgálatára, molekuláris (DNS) markerek felhasználásával. Ez lehetőséget biztosít a fajták genetikai állományának jellemzésére, az úgynevezett "finger-print" (ujjlenyomat) elkészítésére, melyet a fajták azonosítására és egymástól való elkülönítésére használnak. Több, a nemesítés szempontjából fontos, tulajdonság genetikai háttere ismert. A kedvező tulajdonságot hordozó utódok kiválasztása a nemesítés folyamán a "Marker Assistant Selection" vagyis a molekuláris markerek segítségével végzett szelekció gyorsítja a fajta előállítást. E módszert sikeresen alkalmazzák az új búza fajták levélrozsda ellenállóságának javításában, valamint idegen fajokból hagyományos úton búzába átvitt rezisztenciagének azonosításában.
A nemesítési feladatok mellett több kutatási területen is dolgoznak. A búza fajták virágzási idejét befolyásoló kromoszómarégiók vizsgálatával segítik keresztezési partnerek kiválasztását, melyek utódai hazánk klimatikus viszonyaihoz jól alkalmazkodnak.
A molekuláris markerek alkalmazása mellett transzgénikus búza kísérleti célú előállításán dolgoznak riporter és szelekciós markergének beépítésével, génbelövés révén vagy agrobaktériumvektor segítségével. Céljuk a transzformálható fajták és explantumok körének bővítése, melyre egyre nagyobb igény van a genomikai kutatások előrehaladásával. Egy EU 6-os keretprogramban (BIOEXPLOIT) lisztharmat rezisztenciagén bevitelét végezik a 'Bobwhite' tavaszi búzába, valamint a "clean DNA" (idegen DNS-től mentes) technika alkalmazhatóságát és hidegindukált promóterek működését vizsgálják búza genotípusokon.

Az árpa fotoperiodusos érékenységével összefüggő kromoszóma régióinak QTL analízise